Mi a hús?
Amit húsnak nevezünk, az az állatok izomzata. Nagyrészt harántcsíkolt izom és az azt összetartó kötőszövet alkotja, továbbá a húson találhatók még az inak, erek és idegek. A nagyüzemi állattartás miatt a hústermékek tele vannak hormonokkal és antibiotikumokkal, beteg sejtekkell, gennymaradványokkal, ezért fogyasztásuk ránk nézve is igen káros hatású. De ha eltekintünk a nagyüzemi állattartástól, akkor is találhatunk bőven olyan dolgokat, ami ránk emberekre nézve nem a legoptimálisabb.
Növényi táplálkozás mellett a közhiedelemmel ellentétben nem kell a fehérjefogyasztás és a vashiány miatt aggódnunk, mert a növényekben mindkettőből nagyobb mennyiségben található és hasznosulásuk, felszívódásuk is kedvezőbb. A hüvelyesekről itt olvashatsz.

A vas
A vas a vékonybélben szívódik fel, így ha már előzőleg a helytelen táplálkozás miatt kíméletlenek voltunk ezen szervünkkel, akkor megnehezítjük ezt a feladatot, és kialakulhat egy vashiányos állapot.
A vasfelszívódás tekintetében Hem (állati termékekben) és Nem Hem (növényekben) vasat különböztetünk meg. A Hem(állati) vas túlzott jelenléte a szervezetben összefüggésben áll több súlyos betegség kialakulásával, ugyanis a Hem(állati) vas felszívódását a szervezet nem képes szabályozni és irányítani. A Hem(állati) vas felszívódási aránya kb 10%-al több mint a Nem Hem(növényi) vasé, ami nem jó hír, ugyanis nincs olyan mechanizmus a testünkben, ami a felesleges vasat eltávolítaná a szervezetből! A felhalmozódott vas pedig betegségeket okoz, hiszen a túl sok vas a szervezetben mérgező. A túl sok vas felhalmozódik a májban és más szövetekben, különféle súlyos betegségeket okozva.
Mindezzel ellentétesen a Nem Hem(növényi) vas felszívódását a szervezet képes szabályozni! Felszívódása a belekben más táplálékok jelenlététől is függ. Pl. a tejtermékekben lévő Kalcium erőteljesen csökkenti a Nem Hem(növényi) vas felszívódását. Kis mértékben, de csökkentheti a felszívósát a túl sok gabona és hüvelyes (ezek alapvetően az étkezésünk 10%-át kéne hogy kitegyék). A gyógyító étrendről itt olvashatsz.
A természetes C vitaminban gazdag táplálkozás viszont nagy mértékben segíti a Nem Hem(növényi) vas hasznosulását.

Egy tanulmányban összehasonlították 33 000 húsevő, 10 000 halfogyasztó, 18 000 vegetáriánus és 2500 vegán vizsgálati személy vasbevitelét, és megállapították, hogy a vegánok vas bevitele a legnagyobb. Őket a halfogyasztók és a vegetáriánusok követték, a húsevők bevitele volt a legalacsonyabb érték (Davey, és mtsai., 2003).

Vegán ételek / Instagram: free_athlete , buddha_bowls

“Az Egyesült Királyság Élelmiszer Szabványügyi Hivatala (FSA) a 2003-as Országos Élelmiszer – és Táplálkozási Felmérésben vizsgálta a vasforrásokat, és megállapította, hogy az összes (hem és nem hem) vas 17 százaléka húsból, 3 százaléka halból, és 1 százaléka tejtermékekből származik. A táplálékban lévő vas túlnyomó többsége (több mint 75 százalék) növényi alapú élelmiszerekből származik.“

A húsok nyákosító hatása
A húsok és tejtermékek nyákosító hatással rendelkeznek, ami lassítja az emésztést, és eltömíti a bélrendszert. Ennek következménye a renyhe emésztés, majd a tápanyagok felszívódása helyett lerakódás, és rothadás a bélben, mely következtében a bélbolyhok károsodnak, és elkezdenek elpusztulni. Mindezek következtében gyengeség, fáradtság, puffadás, emésztési gondok, vitaminhiány, és hormonális problémák, melynek újabb következményei lesznek. Ez az állapot tovább romlik a glutén tartalmú ételek, zsírok és olajok, és egyéb nem természetes termékek fogyasztásával.

A húsfogyasztás Globális hatásai
Bizonyított, hogy a nagy mennyiségű hús fogyasztás összefüggésben van a rákos megbetegedésekkel, a szív- és érrendszeri betegségekkel, az elhízással, a cukorbetegséggel, és a hormonális eredetű betegségekkel, stb.
Milliók életét lehetne megmenteni azzal, ha főleg növényi eredetű alapanyagokból álló, egészséges étrendet tartanánk. Emellett elgondolkodtató az a tény is, hogy világszintű növényi táplálkozással nem jelentene problémát a közel 8 milliárd ember élelmezése.
A mezőgazdasági területek 75 százalékán takarmányt termelünk az állatoknak, nem pedig élelmiszernövényeket az embereknek, miközben legalább egymilliárd ember éhezik.

A nagyüzemi állattartás kapcsolatba hozható az antibiotikumoknak ellenálló kórokozók kialakulásával is – amit a WHO „globális egészségügyi vészhelyzetnek nyilvánított” –, ráadásul az élelmiszerek előállításából származó kórokozóknak is jelentős forrása.

Egy Greenpace tanulmány szerint:

A húson alapuló étkezés 10-szer több vizet igényel, mint a növényi étrend. 1 kilogramm marhahús előállítása több mint 15 ezer liter vizet igényel.
Nem túl hatékony módon, 1 kalória előállításához 30 kalóriányi takarmány elfogyasztása szükséges.
A haszonállattartás a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának majdnem 26 %-ért felelős, és a vízszennyezéshez, levegőszennyezéshez is jelentős mértékben hozzájárul.
A mezőgazdaságban felhasznált víz kb. 40%-t a húselőállításra fordítják.
A világon termelt gabona (rozs, zab és kukorica) 40 %-a az állatok takarmányozására használják.
Az állattartás nagy szerepet játszik a biodiverzitás csökkenésében és a fajkihalásokban, hiszen a Föld felszínének 30 %-át foglalja el, ami egykor a vadvilágnak adott otthont.
A Greenpeace 2018-as nemzetközi jelentésében az áll, ha nem fékezzük meg a jelenleg uralkodó fogyasztási és termelési tendenciákat, akkor a globális üvegházhatású gáz-kibocsátás 52 százalékát a mezőgazdaság fogja adni a következő évtizedekben, melynek 70 százaléka a hús- és tejiparból származik.

“1970 óta elvesztettük a vadon élő állatok felét, miközben megháromszorozódott a Földön a haszonállatok száma.”

Ez a probléma közvetve vagy közvetlenül ,de mindannyiunkat érint!
A szárazföldi ökoszisztémák kulcsszerepet játszanak a globális éghajlati rendszerben, a globális biológiai sokféleség jelentős részét tartják el, és nélkülözhetetlenek az emberiség számára. Ennek a természetes rendszernek köszönhetjük az elfogyasztott élelmiszereket, az energiát, a megfelelő hőmérsékletet, és csapadékot amit ivóvízként használhatunk, ill. növénytermesztéshez, stb., a víz- és levegőtisztítást.

“A Föld szárazföldi, jégmentes felületének háromnegyedét jelenleg az emberiség használja.“

A földhasználat sok más környezeti hatással is együtt jár, például eutrofizációval, környezetszennyezéssel, a biológiai sokféleség csökkenésével (állatok és növények, állat és növényfajok kipusztulása) vagy klimatikus hatásokkal, melyek befolyásolják az élelmezésünket, a hőmérsékletet, a vízkészleteket, a növénytermesztést.
Ezek a negatívumok olyan szinteket érhetnek el, amelyek veszélyeztetik az emberi, és minden földi életet.
Földünk esőerdőinek jelentős részét az emberiség már mezőgazdasági területté alakította, és ez a folyamat most, jelenleg is, és folyamatosan zajlik. Ennek egyik oka és fenntartója a hús és állati eredetű termékek iránti kereslet.

Vagyis ezen úgy tudunk változtatni, ha nem vásároljuk ezeket a termékeket.

Emiatt állat és növényfajok pusztulnak ki, illetve emberek halnak meg. 2017-ben csak Braziliában 197 embert (környezetvédők, újságírók, és őslakosok) öltek meg, akik az őserdők védelmében léptek fel. Földjüket, FÖLDÜNKET, a bolygó még megmaradt tüdejének egy részét védték. A kivágott erdők helyén szarvasharmákat tenyésztenek, és nem csak az állatok húsából, hanem a bőréből is hatalmas hasznot húznak. A fák árából szintén jelentős összegek folynak be.

Most gondolhatod azt, hogy Barazilia távol van, és miért érintene ez Téged, de ezek az erdőírtások mindannyiunk életére hatást gyakorolnak, hiszen nagy mértékben hozzájárulnak a klímaváltozáshoz, a vízkészletekhez, a levegőtisztasághoz, a hőmérsékletváltozáshoz, stb. És fontos kihangsúlyozni, hogy ez egy világszintű probléma, ami minden országban és kontinensen jelen van, és éppen zajlik, vagy már megtörtént észrevétlenül.

Ha többet szeretnél olvasni erről a témáról, ajánlom Artur Domoslawski: Halál Amazóniában című könyvét.

Hogyan tovább?

Elsőre megbotránkoztató lehet, és ellenérzéseket válthat ki az a gondolat, hogy az egészséges élethez, nem kell állati eredetű termékeket fogyasztanunk. Valójában ezen termékek fogyasztásával többet ártunk magunknak és a környezetnek, amelyben élünk, mint ahogy azt képesek lennénk teljességében felfogni.

De talán, egy kicsit azért mégis el tudjuk mindezt képzelni. A nagyüzemi állattartásban élő állatok bélgázai, ürüléke, és vizelete nagy mértékben szennyezi a talajt, vizeket, és a levegőt. Táplálékuk előállításához egész erdőket, és az ott élő teljes élővilágot pusztítják ki világszerte. Az állattartásban használt hormonok és antibiotikumok közvetlenül az emberi szervezetbe jutnak a hús és tejtermékek fogyasztása által, és a szennyezett ivóvíz készletekből. Tehát ezen termékek fogyasztásával és vásárlásával támogatunk egy olyan iparágat mely tönkreteszi egészségünket, és a Föld nevű bolygót. Kipusztítja az erdőket, növény és állatfajokat kiirtva. Miért tesszük mindezt? Megszokásból, mert ezt tanultunk a szüleinktől, a tv-ből, az újságokból. De mindez nem jelenti azt, hogy ez a szokás egészséges és helyes.

16 kg gabonából 16 növényi táplálkozású ember képes jóllakni.

16 kg gabona szükséges 1 kg marhahús előllításához, melyből 2 ember képes jóllakni.

“Amikor megölünk állatokat azért, hogy megegyük őket, akkor végül ők ölnek meg minket, mert a húsuk soha nem volt a természetükből adódóan növényevő embereknek szánva.”

William C. Roberts, orvos

A húsevés tradíció. Egy szokás, melyet megtanultunk, ezért természetessé vált számunkra. De ettől még nem egészséges, nem természetes, és nem szükséges a túléléshez. Sőt! Többet árt, mint hinnénk.
Ez a gondolat is, mint sok más új dolog az életben, nehéz és furcsa lehet elsőre.
Ezek a reakciók természetesek, de nem kell, hogy ez gátoljon abban, hogy megőrizd a nyitottságodat.